OTP Társasház                                                                                                               Zalaegerszegi Járási Hivatal

Zalaegerszeg                                                                                   Járási Földhivatala által 40720 számon iktatva.

 Landorhegyi út 48-54.

SZERVEZETI MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Zalaegerszeg, Landorhegyi út 48-54. szám alatti társasház 1/2008 (05.26) számú közgyűlési határozatával elfogadott Szervezeti Működési Szabályzat módosítása.

A társasházakról szóló, 2003. évi CXXXII1. törvény (a továbbiakban Ttv.) 13. §. szerint és a  Zalaegerszeg, Landorhegyi út 48-54. szám alatti társasház írásos szavazással hozott 1/2011(0208) I. és a 3/2012(07.20) I. és a 7/2013(05.31)I számú határozataival, a részletes szabályokat a következők szerint állapítja meg.

A TÁRSASHÁZ JELLEMZŐI

A Szervezeti Működési Szabályzat hatálya (továbbiakban: Szabályzat) kiterjed a Zalaegerszeg Landorhegyi út 48-54. számú társasház szerveire.

Társasház neve: Zalaegerszeg Landorhegyi út 48-54. szám alatti OTP társasház.

Székhelye: Zalaegerszeg Landorhegyi út 48-54. szám

A Szervezeti Működési Szabályzat módosításának célja és módja a közösség szerveit annak hatáskörét, jogait és kötelezettségeit, a közös költség viselésének szabályait a közösség Szervezeti Működési Szabályzatában megállapítani. [Ttv. 13 § (1 )]

A Szervezeti Működési Szabályzatot a közgyűlés az összes tulajdoni hányad szerinti legalább egyszerű szavazattöbbségű határozatával állapítja meg vagy módosíthatja [Ttv. 14.§ (1)].

A TÁRSASHÁZ SZERVEI, MŰKÖDÉSE ÉS HATÁSKÖRE

A társasház szervei: a közgyűlés, a közös képviselő, a számvizsgáló bizottság.

A közösség legfőbb döntést hozó szerve a tulajdonostársakból álló közgyűlés, amelyen valamennyi tulajdonostárs részt vehet. A társasház ügyintézését a közös képviselő látja el. A társasház működésével kapcsolatos ellenőrzési, véleményezési és javaslattételi feladatokat a számvizsgáló bizottság látja el.

A TÁRSASHÁZ ÜGYINTÉZŐ SZERVEI

1. A közgyűlés

1.1. A közgyűlés határoz:

a) a közös tulajdonban álló épületrészek használatáról, hasznosításáról, fenntartá­sáról, a közösséget terhelő kötelezettségek elvállalásáról [Ttv.28. § a)],

b) minden olyan ügyben, amelyet az alapító okirat vagy jelen szabályzat nem utal a közös képviselő, illetőleg a számvizsgáló bizottság hatáskörébe [Ttv.28. § d)],

c) a közös képviselő, valamint a számvizsgáló bizottság tagjainak megválasztásáról, felmentéséről és díjazásáról [Ttv.28. § b)],

d) a közösség éves költségvetésének és elszámolásának elfogadásáról, valamint a közös képviselő részére a felmentvény megadásáról,

e) a költségvetésben meghatározott fenntartásról, felújításról, beruházásról, közös kötelezettségek vállalásáró1, a közös bevételek felhaszná1ásáról, a tulajdonostár­sak által fizetendő hozzájárulásról, a befizetések módjáról és esedékességéről,

f) a költségvetésben nem szereplő és évközben felmerülö100 000 Ft-ot meghaladó munkák megrendeléséről,

g) a felújítási alap képzéséről és annak mértékéről,

h) olyan építkezésről vagy változtatásról, amely több tulajdonost érint,

i) az alapító okirat módosításáról,

j) közös tulajdon megszüntetéséről,

k) az egész ingatlan elidegenítéséről,

1) a közös tulajdonban álló épületrészekkel kapcsolatos rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokról,

m) a Szervezeti Működési Szabályzat elfogadásáról és módosításáról (Ttv. 15. §),

n) a házirend elfogadásáról és módosításáról, (Ttv. 26. §.),

o) hitel vagy kölcsön felvételéről,

p) felújítási pályázaton való részvételről,

q) tulajdonostársak adatszolgáltatási kötelezettségeinek megállapításáról,

r) azokról a kérdésekről, ügyekről, amelyeket a közgyűlés a saját hatáskörbe utal, a közös

tulajdon biztosításáról,

u) bármely jogszabály által meghatározott olyan kérdésben, amelynek eldöntése a közgyűlés hatáskörébe tartozik.

1.2. A közgyűlés összehívására vonatkozó eljárási szabályok

1.2.1. A közgyűlést a közös képviselő hívja össze. A közgyűlésre valamennyi tu­lajdonostársat írásban kell meghívni. Az írásos meghívót a lakcímre kell eljuttatni a postán keresztül, vagy kézbesítve a postaládába, vagy faxon a megadott telefon­számra. A meghívó egy-egy példányát a lépcsőházba is ki kell függeszteni. [(Ttv.33. § (1)]

1.2.2. A meghívónak tartalmaznia kell a közgyűlés időpontját, helyét és napiren­di pontjait. A közgyűlés csak a meghirdetett napirendek tekintetében hozhat ha­tározatot. Sürgős esetet kivéve a meghívót legkésőbb a közgyűlés időpontja előtt 8 nappal kell megküldeni és kifüggeszteni. [Ttv.33. § (2)]

1.2.3. Ha a közös képviselő az erre vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, a közgyűlést a tulajdonosoknak kell összehívniuk.

1.2.4. Indokolt esetben a meghívóban vázlatosan ismertetni kell a határozat alap­jául szolgáló tényállások mellett a javasolt határozatot.

1.2.5. Közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer kell tartani. Az éves elszámolásról, a költségvetés megállapításáról szóló közgyűlést évente legkésőbb május 31-ig meg kell tartani. [Ttv.35. § (1)]

1.2.6. Kötelező a közgyűlés összehívása, ha azt a tulajdoni hányad 1/10-ével ren­delkező tulajdonostársak írásban kérték, a napirend, az ok és a határidő megjelö­lésével. Ha a kérést a közös képviselő tizenöt napon belül nem teljesíti, az össze­hívást kérő tulajdonostársak által megbízott személy a közgyűlést összehívhatja. [Ttv.35. § (2)]

1.3. A közgyűlés határozatképessége, megismételt közgyűlés

1.3.1. A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon az összes tulajdoni hányadnak több mint a felével rendelkező tulajdonostársak jelen vannak [Ttv.36. § (1)]. A dön­tés a hányadok és nem a hányadokat képviselő tulajdonostársak száma szerint tör­ténik. A közgyűlésen a tulajdonostárs meghatalmazottal is képviseltetheti magát. A meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, és a közgyű­lés levezető elnökének kell átadni.

1.3.2. Ha a közgyűlés nem határozatképes, az újabb (megismételt) közgyűlést a határozatképtelen közgyűlést követő 15 napon belüli időpontban az eredetivel azo­nos napirenddel kell összehívni. A megismételt közgyűlés az eredeti közgyűlés  meghívójában - az eredeti közgyűlés határozatképességétől függő feltétellel - is kitűzhető [Ttv.37. § (2)].

1.3.3. A megismételt közgyűlés a jelenlévők tulajdoni hányadára tekintet nélkül határozatképes. Ezt a körülményt a megismételt közgyűlés meghívójában fel kell tüntetni [Ttv.37.§.(3),Ttv.38. § (2)]. Szervezeti Működési Szabályzat megalko­tásáról és módosításáról, valamint az alapító okirat módosításáról megismételt közgyűlésen határozat nem hozható.

1.3.4. A határozatképességet a közgyűlés megnyitását követően, továbbá az egyes napirendekről történő szavazást megelőzően a közgyűlés által megválasztott elnöklő személy és a közgyűlési jegyzőkönyv vezetője állapítja meg [Ttv.36. § (2)].

1.4. Szavazás, jegyzőkönyvvezetés

1.4.1. A közgyűlésen a tulajdonostársakat tulajdoni hányad szerint illeti meg a szavazati jog [Ttv.38. § (1)].

1.4.2. A közgyűlés határozatát a jelenlevő tulajdonostársak tulajdoni hányada alapján számított egyszerű szavazattöbbségével hozza meg, ha a társasházakról szóló törvény, az alapító okirat vagy a jelen szervezeti-működési szabályzat ettől elté­rően nem rendelkezik. (Ttv.38.§).

1.4.3. Az alapító okirat módosításáról, az épületrészek el­idegenítéséről, megterheléséről, a közös tulajdonban álló épületrészekkel kapcsola­tos rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokról a tulajdonostársak az összes tu­lajdoni hányad szerinti legalább 4/5-ös szavazattöbbséggel határoznak [Ttv.29. § (1)].

1.4.4. A közgyűlés az összes tulajdoni hányad legalább kétharmados többségévei rendelkező tulajdonostársak igenlő szavazatával dönthet a közös tulajdonban álló, önálló ingatlanként kialakítható ingatlanrész elidegenítéséről [Ttv.3. § (2)].

1.4.5. A szervezeti-működési szabályzatot a közgyűlés az összes tulajdoni hányad szerinti legalább egyszerű (50%+1 szavazat) szavazattöbbségével alkotja meg és módosíthatja (Ttv.14. §. 15. §).

1.4.6. A nem lakás céljára szolgáló helyiség megváltozott használatához a Ttv.18 § (1) és (3) bekezdésében az összes tulajdoni hányad szerinti - a közvetlenül érin­tett szomszédos tulajdonostársak legalább kétharmadának igenlő szavazatát is magában foglaló - legalább egyszerű szavazattöbbséggel állapítja meg.

1.4.7. A közgyűlésen a határozatokat is tartalmazó jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegy­zőkönyvet a közgyűlés elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá, két tulajdonostárs pedig az aláírásával hitelesíti [Ttv.39.§ (1)]. Ennek elválaszthatatlan része a je­lenléti ív. Ezt a jelenlévő tulajdonostársnak vagy meghatalmazottjának alá kell írnia. A jelenléti ív szolgál a közgyűlés határozatképességének a megállapítására.

1.4.8.A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a tárgyhoz tartozó felszólalás összefog­lalását, ha a közgyűlés vagy a felszólaló igényli, a felszólalás teljes szövegét, vala­mint a hozott határozatokat szó szerint, továbbá a szavazás eredményét.

1.4.9. A hozott határozatok nyilvántartásáról a közös képviselőnek kell gondos­kodnia  (Ttv.44. §).

1.4.10. A közgyűlésen meghozott határozatokról a közös képviselőnek valamennyi tulajdonostársat írásban, a közgyűlés megtartásától számított nyolc napon belül értesítenie kell [Ttv.39.§ (3 )].

1.4.11. Közgyűlési határozat úgy is hozható, hogy a közös képviselőnek a felhívására az írásbeli határozati javaslatról a tulajdonostársak írásban szavaznak (Ttv.40.§). A felhíváshoz csatolni kell a számvizsgáló bizottság véleményét is. Írásbeli szava­zás nem tartható az éves elszámolásról, valamint a költségvetés megállapításáról.

Az írásbeli szavazás szabályai:

- Az írásbeli szavazólap nyomtatványon fel kell tüntetni a szó szerinti határozati javaslato(ka)t,

- a határozati javaslatokra adható lehetséges választ (igen, nem, tartózkodom),

- a szavazat leadásának helyét és módját.

A kitöltött és leadott szavazólap akkor érvényes, ha a fentieken kívül tartalmazza:

• a határozati javaslattal összefüggő egyértelmű választ (aláhúzással, beikszeléssel),
• a kitöltés időpontját,
• a tulajdonostárs nevét.

A határozat szövegén a tulajdonostársak nem tehetnek módosítást, nem javasol­hatnak kiegészítést. A javított vagy kiegészített szöveg a tulajdonostárs szavazatát érvényteleníti.

1.4.12. Olyan ügyekben tehető fel a határozati javaslat írásbeli szavazásra, ame­lyeknek eldöntéséhez szükséges adatokat a tulajdonostársak ismerik, vagy amelye­ket a határozati javaslat melléklete tartalmaz. A tulajdonostársaknak a megkül­dött közgyűlési határozati javaslatra az írásbeli szavazatukat a megküldéstől, illet­ve a kézhezvételtől számított legkésőbb a 8. napon belül kell megadniuk.

1.4.13. A szavazás megszervezéséről a közös képviselő gondoskodik. A kitöltött szavazólapokat a szavazás leadásának határidejéig vissza kell juttatni a közös kép­viselőhöz. A közös képviselő megvizsgálja a szavazatok érvényességét, majd a szava­zatokat összeszámolja, végül az eredményről jegyzőkönyvet vesz fel, amit két tulaj­donos aláírásával hitelesít. Az írásbeli szavazás eredményéről a közős képviselő írásban tájékoztatja a tulajdonostársakat, legkésőbb a kézhezvételtől számított 8 napon belül.

1.4.14. A közgyűlési határozatnak meg kell felelnie a törvényi és más jogszabályi előírásoknak, továbbá a társasház alapító okiratának, valamint Szervezeti Műkö­dési Szabályzatának.

1.4.15 Ha a közgyűlés határozata jogszabályt vagy az alapító okirat rendelkezé­seit megsérti, illetve a határozat a kisebbség sérelmével jár, a határozat érvényte­lenségének megállapítása iránt a határozat meghozatalától számított 60 napon belül bármelyik tulajdonostárs a bírósághoz fordulhat. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. A bírósági eljárás a határozat végrehajtására nem bír halasztó ha­tállyal, de a bíróság a határozat végrehajtását kérelemre, indokolt esetben felfüg­gesztheti. A tulajdonostársakat írásbeli szavazás esetén is megilleti a jogorvoslati lehetőség (Ttv.42. §).

1.4.16. Az egyes, külön tulajdonban álló ingatlanok haszonélvezői nem tagjai a társasházi tulajdonosok közösségének, ezért a haszonélvező írásos meghatalmazás hiányában a tulajdonos helyett nem szavazhat.

2. A közös képviselő

2.1. A közgyűlés a társasházközösség ügyeinek intézésére közös képviselőt választ. A közös képviselő jogosult a közösség képviseletének ellátására a bíróság és más hatóság előtt is. E jogkörét harmadik személlyel szemben nem lehet korlátozni (Ttv.50. §).

2.2.1. A közös képviselő jogkörében eljárni köteles: (Ttv.43. §)

a) a közgyűlés határozatait előkészíteni és végrehajtani, gondoskodva arról, hogy azok megfeleljenek a jogszabályok, alapító okirat és a jelen szabályzat rendelkezé­seinek,

b) minden szükséges intézkedést megtenni az épületek, valamint a társasház fenn­tartásának biztosítása érdekében,

c) közölni és beszedni a tulajdonostársakat terhe1ő közös költséghez való hozzájá­rulás összegét, 1 hónapot meghaladó tartozások esetén a késedelmi kamat felszá­mítását és annak befizettetését intézni, 3 hónapos hátralék esetén pedig a közösséget megillető jelzálogjog bejegyzése iránt rendelkezni,

d) a közös képviselő a külön tulajdont érintő tulajdonosváltás esetén - a tulajdo­nostárs kérésére - köteles írásbeli nyilatkozatot adni a közösköltség-tartozásról. Ha tartozás áll fenn, a nyilatkozatban a hátralék összegét is meg kell jelölni. Az írásbeli nyilatkozat tartalmáért fennálló felelősségre a Ptk. szabályai az irány­adóak [Ttv.46. § (1)].

2.3. A közös képviselő évenként költségvetési javaslatot készít (Ttv.47. §), amely tartalmazza:

a) a közös tulajdonnal kapcsolatos várható bevételeket és kiadásokat költségne­menként,

b) a tervezett üzemeltetési, karbantartási és felújítási munkákat,

c) tulajdonostársak közös költséghez való hozzájárulás összegét összesen és tulajdonos­tár­san­ként részletezésben.

2.4. A közös képviselő a rendes közgyűlés részére éves elszámolást tartozik készíteni, amely tartalmazza:

a) a tervezett és tényleges kiadásokat költségnemenként, a karbantartásokat, felújításokat és beruházásokat a költségvetés szerinti bontásban,

b)a tervezett és tényleges bevételeket források szerint,

c) az a) és b) pont különbségének záróegyenlegét a pénzkészlet kezelési helye sze­rinti részletezésben,

d) a közösség tulajdonát képező vagyontárgyak, tárgyi eszközök leltárát,

e) a tárgyévhez tartozó, a közösség egészét érintő (terhelő) kötelezettségeket,

f) a közös költséghez való hozzájárulás előírását és teljesítését tulajdonostársanként.

2.5. A közös képviselő köteles (Ttv. 43. §):

- a tulajdonostársak előzetes írásbeli értesítésével - a szervezeti-működési sza­bályzat szerint - a közgyűlést összehívni, és annak határozati javaslatait előké­szíteni,

- a közgyűlés levezetéséről vagy levezettetéséről gondoskodni,

- a rendszeresen felmerülő fenntartási munkálatokra szerződést kötni, az abban vállalt kötelezettségek teljesítését folyamatosan ellenőrizni,

- a folyamatos könyvelésről vagy könyveltetésről gondoskodni és biztosítani, hogy az a törvényi előírásoknak megfeleljen,

- a közös költség hozzájárulással késedelembe esett tulajdonostársakat - a kése­delembe eséstől számított 31. - napon a rendezésre felszólítani, és a 30 napot meghaladó késedelem esetén - a közgyűlés által megállapított mértékben ­a kamatot felszámítani,

- 3 hónapot elért hátralék esetén pedig a közösség igényét érvényesíttetni a tu­lajdonostárs külön tulajdonának az ingatlan-nyilvántartásban történő jelzálog­joggal való megterhelésévei,

- a szavatossági, jótállási, garanciális stb. igényeket összegyűjteni és érvényesí­teni,

- a kiadások számláit ellenőrizni, utalványozni és biztosítani, hogy azok kerüljenek kifizetésre, amelyek a közösség érdekében merültek fel,

- a közgyűlések közötti időszakban végzett munkájáról a közgyűlésnek beszámolni,

- a bankszámlák feletti rendelkezési jogát egyedül vagy más módon gyakorolni,

- a 200.000 forintot meghaladó megrendelésekhez és szerződésekhez a tulajdonosok előzetes egyetértését megszerezni,

- ellenőrizni és beszámoltatni az egyes tevékenységek ellátására megbízottakat (pl.: takarító, házfelügyelő, könyvelő stb.),

- megőrizni a földhivatalhoz benyújtott alapító okirat és Szervezeti Működési Szabályzat egy példányát.

2.6. A közös képviselőt a közgyűlés választja meg, és bármikor visszahívhatja, dí­jazásának mértékét is a közgyűlés határozza meg.

2.7. A közös képviselő biztosítani tartozik, hogy a tulajdonostársak igényeiket, ja­vaslataikat, panaszaikat részére el tudják mondani, ezért meg kell határoznia az elérhetőségét (pl.: levélláda, telefon stb.).

2.8. A közös képviselő az egyes tulajdonostársaktól utasítást elfogadni nem köte­les, kívánságainkat meghallgatja és amennyiben azok nem ellentétesek a közös­ség érdekeivel, azokat a lehetőségekhez képest teljesíti.

2.9. Közös képviselő intézkedései ellen a tulajdonostárs a közgyűléshez fordul­hat, amely a panaszolt közös képviselő intézkedését - a számvizsgáló bizottság ja­vaslatát figyelembe véve - megváltoztathatja.

2.10. A közös képviselő felelős a törvényekben és más jogszabályokban az alapító okiratban, a közgyűlési határozatokban és a szervezeti-működési szabályzatban reá előírt kötelezettségek maradéktalan teljesítéséért.

2.11. A közös képviselő speciális kötelezettségei

a) A közös költség megfizetéséhez való hozzájárulással késedelembe esett tulajdonostársat a közös képviselő –a késedelembe eséstől számított 15 napon belül köteles személyesen felszólítani a teljesítésre. A felszólítást írásban is át kell adnia a hátralékos tulajdonostárs részére. A felszólításban 15 napos határidőt kell szabni a pótlólagos teljesítésre, azzal, hogy ennek a közösség bírósági úton érvényesíti követelését.

b) A közös képviselő a követelés érvényesítésével összefüggésben felmerült költség megfizetését is köteles érvényesíteni.

c) A közös képviselőt a közösség felhatalmazza a közös költség megfizetéséhez való hozzájárulás három hónapos hátraléka esetében a közösséget megillető jelzálogjog bejegyeztetése iránti rendelkezés kiadására. A közös képviselő a közösségnek ezen igényét köteles érvényesíteni.

d) .Ha a közös képviselő úgy ítéli meg, hogy a közös költség megfizetéséhez való hozzájárulás késedelme átmeneti, méltányolható okra vezethető vissza, a kötelezettnek legfeljebb három havi haladékot adhat a teljesítésre.  A késedelem okáról a számvizsgáló bizottságnak köteles beszámolni.

3. Számvizsgáló bizottság

3.1. A közgyűlés 2 főbő1 álló számvizsgáló bizottságot választ.

3.2. A számvizsgáló bizottság tagjai közül választja meg elnökét, döntéseit szó­többséggel hozza meg [Ttv. 51. §. (3)].

3.3. A számvizsgáló bizottság

a) bármikor ellenőrizheti a közös képviselő ügyintézését, havonként ellenőrzi a társasház pénzforgalmát,

b) véleményezi a közgyűlés elé terjesztett javaslatokat, a 200 000Ft-on felüli megrendeléseket, szerződéseket és számlákat,

c) javaslatot tesz a közös képviselő díjazására,

d) összehívja a közgyűlést, ha a közös képviselő az erre vonatkozó kötelezettségé­nek nem tesz eleget [Ttv. 51.§ .(1) d)],

e) indokolt esetben - a közgyűlés előzetes állásfoglalásának ismeretében - a költségvetésben nem számszerűsített kiadásokra  200. 000 Ft értékhatárig engedélyt adhat.

3.4. A számvizsgáló bizottság ellenőrzési jogkörébe tartoznak a következők:

a) a közös képviselő által készített költségvetési javaslat az előírtaknak megfelelt,

b) a közös képviselő által hozott döntések a közösség érdekeit szolgálták,

c) az éves elszámolás a tényleges kiadásokat és bevételeket tartalmazza,

d) a tulajdonostársak közös költség hozzájárulásának késedelmes fizetése esetén az előírt kötelezettségek teljesítése megtörtént,

e)a pénzforgalom rendszeres ellenőrzése,

f) a könyvelési kötelezettség és a bizonylati fegyelem betartása az előírásoknak meg­felelően,

g) hatóságok (pl. adó, polgármesteri hivatal stb.) által előírtak teljesítése a meg­határozott határidőre megtörtént,

h) közös képviselő megállapított kötelezettségeinek a teljesítése.

3.5. A számvizsgáló bizottság tevékenységéről, ellenőrzéseinek megállapításairól köteles a közgyűlésnek beszámolni.

3.6. Ellenőrzési megállapításait köteles dokumentálni.

3.7. Egyes szakfeladatok ellátására (pl. műszaki tevékenység ellenőrzésére, annak véleményezése stb.) alkalmassá kell tenni a számvizsgáló bizottságot. Ennek elmu­lasztása esetén ezen feladatok ellátása a számvizsgáló bizottságtól nem várható el.

3.8. Ha a számvizsgáló bizottság ellenőrzései során a közös képviselő megállapí­tott kötelezettségeinek teljesítésében hiányosságot állapít meg, köteles ennek megszüntetésére a közös képviselőt felhívni. Ennek eredménytelensége esetén a közgyűlést tájékoztatni és a közgyűlési határozatra javaslatot tenni köteles.

4.  Külön tulajdonban álló lakások, egyéb helyiségek költségeinek viselése

4.1. A külön tulajdonban lévő lakások, helyiségek fenntartásával járó költségek (karbantartás, felújítás, csere) az öröklakás mindenkori tulajdonosát terhelik.

4.2.  Ha a lakásbérleti, bérleti vagy egyéb jogszabályok egyes karbantartási, felújítási, pótlási vagy egyéb kötelezettséget a bérlő, használó terhére állapítanak meg, ezek teljesítéséért a tulajdonostársak felé a lakás, a helyiség tulajdonosa felel abban az esetben, ha az érinti, illetőleg befolyásolja más lakás, helyiség vagy közös tulajdonban lévő épületrész, berendezés rendeltetésszerű használatát.

4.3.  Ha az érdekelt tulajdonostárs kötelezettségét nem teljesíti, és az más jogos érdekét sérti, a szükséges intézkedést az érdekelt tulajdonostárs terhére és költségére a közös képviselő megteheti.

5.  A közös költség biztosítása

5.1. A közös költségek egy havi (kalkulált) előlegének  a (fenntartási,üzemeltetési, felújítási alap képzésére) társasház folyószámlájára történő befizetéséről a tulajdonostársaknak kell gondoskodni. Az utalt közös költség előleg és a kiadások egyenlege az adott hónap 15-én nem lehet kevesebb a közgyűlés által meghatározott előleg összegénél. Ha az egyenleg többlet fogyasztást  (hátralékot) mutat a közös képviselő köteles  fizetési felszólítást  küldeni a tulajdonos részére.

5.2. A közgyűlés által megállapított hozzájárulást időben nem fizető tulajdonostárs ellen a közös képviselő köteles a szükséges (jelen Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott) intézkedéseket megtenni.

5.3.A késedelmesen teljesítő tulajdonostársat a jelen Szabályzatban meghatározott mértékű kamatfizetési kötelezettség terheli.

6. A kamat fizetésére vonatkozó szabályok

6.1.Közös költség előleg megfizetésével (minden hónap 10-ig) hátralékba kerülő tulajdonos a számítógépes nyilvántartó program által megállapított napi kamatot köteles megfizetni A társasház közös költségeinek megfizetésének elmulasztása (30 napnál több) esetén a hátralékos tulajdonostárs a törvényes mértékű késedelmi kamat helyett a következő mértékű kamatot köteles megfizetni (a kamatok éves szintűek).

6.2.Az esedékességtől a követelés bíróságon történő érvényesítéséig, az esedékesség időpontjában érvényes MNB alapkamat 2-szerese.

6.3.A követelés megfizetése (jelzálogjog esetén a kielégítés tűrésére) kötelező bírósági határozat meghozataláig a bírósági benyújtás időpontjában érvényes MNB alapkamat 3-szorosa.

6.4.A követelés megfizetésére (a jelzálogjog esetén a kielégítés tűrésére) kötelező Jogerős bírósági határozatban megállapított fizetési határidő leteltéig a jogerőre emelkedés időpontjában érvényes MNB alapkamat 3,5-szerese.

6.5.A bírósági határozat végrehajtására irányuló eljárás megindításáig a végrehajtási eljárás megindításakor érvényes MNB alapkamat 4-szerese.

6.6.A követelés behajtásáig a követelés behajtásának kezdő időpontjában érvényes MNB alapkamat 4,5-szerese.

7. Közös költség megosztása

7.1.A közös költség előleg részét képező felújítási alap megfizetéséhez a tulajdonostársak  a tulajdoni hányad szerinti megosztásban  kötelesek havonta hozzájárulni.

7.2. A befizetett (kalkulált) közös költség előlegből (nem tulajdoni hányad alapján) a társasház felé benyújtott számlák alapján kerül közös képviselő által kifizetésre:

a)  az ivóvíz és a meleg víz díja, (ZALAVIZ  Rt. szerződés),

b) hőszolgáltatás díjai (fűtési alap, hő díj és annak korrekciója  -COTECH Kft szerződés),

c) fűtési költségek elosztását végző vállalkozás díja  (TECHEM Kft szerződés),

d) szemét tároló edények bérleti díja/lakás és a  szemételhelyezés, szemétszállítás díja/fő,

e) biztosítás díja,

f) közös villanyfogyasztás költsége,

g) költségvetésben betervezett kiadások,

h) vízmérőórák szerinti elszámolásban, napkollektor telepítésében részt nem vevő               tulajdonos a meleg víz hő díját alábbiak szerint fizeti meg: 1m/3 meleg víz hő díja egyenlő 10m/3 gáz aktuális árával.,

i.) A költségmegosztók használatánál és költségek megosztásánál általános szabályként  kell érvényesíteni  a 104/2011.(VI.29) Korm. rendelet előírásait.

 A felhasznált fűtési hő energia  mennyiségének mérésére az egyéni fogyasztás díjának megállapításához minden felhasználási hely tulajdonosának, a  leplombált hő leadó készülékén hitelesített, plombával ellátott fűtési költségmegosztóval kell rendelkezni. A felszerelés és a leszerelés  költségei a lakástulajdonosokat terheli.

A költségmegosztók felszerelésének, a hő leadó készülékek leplombálásának elmulasztása, megtagadása, vagy a meglévő költségmegosztók leszerelése, a plombák megsértése esetén a közös képviselő az  adott felhasználási hely  fűtési  hő energia fogyasztásának  díját a 104/2011.(VI.29) Korm. rendelet 17/E§(3)  pont  alapján köteles megállapítani.

Közös képviselő jogosult ellenőrizni, illetve a házfelügyelővel ellenőriztetni a felhasználási helyen a  fogyasztás mennyiségének mérését valamint a plombák sértetlenségét. Amennyiben a tulajdonos  az ellenőrzéshez a lakásba való bejutást nem engedélyezi, megtagadja, vagy nem teszi lehetővé a  közös képviselő a 104/2011.(VI.29)  Korm. rendelet 17/E .§. (3)  szerint eljárva köteles az adott felhasználási hely hő energia fogyasztásának a korlátozására intézkedni.

7.3.A vízdíj megfizetéséhez való hozzájárulás megállapításának szabályai  

7.4. A bekötési vízmérőn mért vízfogyasztás és a lakások csőszekrényében lévő hitelesített egyedi vízmérőkön mért vízfogyasztás különbözetét kell közös célú víz-fogyasztásnak tekinteni (maradványvíz). A lakásban (csőszekrényben) lévő vízmérőkön  mért fogyasztást  egyéni fogyasztásnak kell tekinteni, melynek mértékéről a tulajdonos havonta a közös képviselőnek köteles kimutatást küldeni (kimutatás az egyéni vízfogyasztásról). A közös célú vízfogyasztás közös képviselő által megállapított díjrészének (maradványvíz) megfizetéséhez a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk szerint kötelesek hozzájárulni.

7.5. A felhasznált hideg- és a meleg víz mennyiségének mérésére az egyéni fogyasztás díjának megállapításához minden albetét tulajdonosának hideg és meleg víz mérésére alkalmas, hitelesített, plombával ellátott vízmérőórákkal kell rendelkezni. A felszerelés költségei a lakástulajdonosokat terheli.

7.6. Egyéni fogyasztást átalánydíjban megállapítani nem lehet.

7.7. A mérőórák felszerelésének elmulasztása, megtagadása vagy a meglévő mérőórák leszerelése, a plombák megsértése esetén a közös képviselő az adott albetét vízfogyasztásának díját a 38/1995. Kormányrendelet, azaz az előző év átlag fogyasztása alapján kőteles megállapítani.

7.8. Közös képviselő jogosult ellenőrizni, illetve a házfelügyelővel ellenőriztetni az albetétek vízmérőóráinak meglétét, állapotát, a mért fogyasztás mennyiségét, valamint a plombák sértetlenségét. Amennyiben a tulajdonos az ellenőrzéshez a lakásba való bejutást  nem engedélyezi, megtagadja vagy nem teszi lehetővé a közös képviselő a 38/1995. Kormányrendelet 9.§.szerint köteles az adott albetét vízfogyasztásának korlátozására intézkedni.

7.9.Közös képviselő, házfelügyelő, könyvelő megbízási díját, a házkezelést,takarítást végző vállalkozó díját,  külön tulajdononként egyenlően kell megosztani a tulajdonostársak között.

 A közös képviselő díja külön közgyűlés összehívása nélkül is évenként január elsejétől követi a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett inflációs rátát.

8. A közös költség megosztásának speciális módja

8.1. A közös költség megfizetéséhez a tulajdonostársak a tulajdoni hányad szerinti megosztásban kötelesek hozzájárulni.

8.2. Eltérő szabály érvényesül (szerződések alapján) a  vízszolgáltatás díjának, közös helyiségek fűtési költségének és járulékainak, a megbízási díjaknak, hiteltörlesztői részleteknek, megfizetésével kapcsolatban

8.3.a társasház a nem lakás céljára szolgáló helyiségek valamint azon társasházi albetétek után, amelyeket nem lakásként  használnak, tulajdonostársaknak ezen albetétek után a társasháznak fizetendő közös költség a lakás céljára szolgáló albetét után fizetendő közös költség 100 %-ban kerül megállapításra. A társasház albetétjeinek tulajdonosai az albetétjeik rendelkezéseinek megváltoztatását nyolc (8) naptári napon belül írásban kötelesek bejelenteni a közös képviselőnek.

9. A társasháztulajdonra vonatkozó egyéb rendelkezések

9.1..Minden tulajdonostárs jogosult a közös tulajdon tárgyainak birtoklására és használatára, ez azonban nem sértheti a többi tulajdonostárs ezzel kapcsolatos jogát és jogos érdekét.

9.2.A társasház közgyűlése a jelenlévők 2/3 döntésével a birtoklás, használat és hasznosítás módját meghatározhatja.

9.3. Bármelyik tulajdonostársnak a társasházból adódó közös költség tartozásáért a tulajdonostárs jogutódja – élők közti jogutódlás esetén- a volt tulajdonostárssal egyetemlegesen felelős.

10. A tulajdonostársak adatszolgáltatási kötelezettsége

10.1.A tulajdonostárs köteles a közös képviselőnek írásban (vagy az intézőbizottság elnökének) bejelenteni:

a) külön tulajdona tekintetében a tulajdonosváltozást,

b) lakcímét, az ingatlan-nyilvántartásban bárki által megtekinthető adatát (név, cím, leánykori név, anyja neve születési hely), illetőleg a jogi személy nyilvános adatát,

c) a külön tulajdonát bérlő személy b) pontnak megfelelő adatát,

d) a külön tulajdonban lakó személyek számát,

e) a haszonélvezettel terhelt tulajdon esetén a haszonélvező nevét, címét

f) az (1) bekezdés c) és d) pontjaiban említett adatok bejelentése akkor írható elő, ha a közüzemi szolgáltatás, illetőleg a központi fűtés -és melegvíz szolgáltatás díja a bérlőt terheli, vagy azt a bentlakó személyek száma szerint kell a tulajdonostársak között megosztani.

A tulajdonostárs köteles a bérlőt a rá vonatkozó adat bejelentéséről tájékoztatni.

Az 1. pontban meghatározott bejelentés megtételére tulajdonostársnak a birtokbavételt, illetőleg a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését követő 30 napon belül kell sort kerítenie.

A közös képviselő a fentiekben meghatározott bejelentések és a rendelkezésre álló adatokról köteles nyilvántartást vezetni.

A közös képviselő a nyilvántartásba vett adatokról kizárólag a közüzemi szolgáltató, a központi fűtés-és melegvíz szolgáltatója, valamint a bíróság részére adhat tájékoztatást.

Zalaegerszeg, 2013.  június 05.

Pintér József tulajdonos közös képviselő